Vissza a mozi főmenübe     Tovább a képek 1. részéhez

Alice Walker világhírű levélregénye, a Kedves Jóisten 1987-ben jelent meg Magyarországon az Európa Zsebkönyvek sorozatban.A hátsó borítón a szokásos rövid ismertető található, most ebből idézek:
“Alice Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja.Nála azonban a déli típus a fekete közösség világában jelenik meg – s többnyire asszony. »Csak nézd meg magad – vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. – Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy.« És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: »Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok.« Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, melyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.”

Persze a regény előbb eljutott hozzánk, mint a film (‘87-ben még más világ volt!), és ha valaki elolvasta, tökéletesen meg lehetett győződve róla, hogy az az egy mondat a borítón elírás. Mert Spielberg ebből a könyvből nem készíthetett filmet. Ez olyan, mintha azt mondanánk: Ingmar Bergman elvállalta az Indiana Jones következő részének rendezését; nonszensz. Pedig igaz. Spielberg 1985-ben valóban filmre vitte a Kedves Jóistent, Bíborszín címmel. Az egész világ értetlenül állt, senkinek nem fért a fejébe, hogy Amerika legsikeresebb filmrendezője miért készít kamaradrámát, ráadásul feketékrol.
“Ehhez volt kedvem” – válaszolta Spielberg az újságírók faggatózásaira. A rosszmájúak azt írták: így akarja kikényszeríteni az Oscar-díjat az akadémiától, amit már sokadszor nem kapott meg (az Oscar Oliver Stone-é lett A Szakasz címu filmért).

Ismerve az azóta eltelt bő évtized történéseit, már érthető ez a fordulat.

Mondhatnám: ismét egy mérföldkő Spielberg munkásságában: ettől kezdve egyre több olyan filmet készített, melyek nem mentek elébe a közönség ízlésének; művésszé érett, elkezdte a saját útját járni. De ez csak pályáját felületesen szemlélve tűnik igaznak. Valójában mindig ilyen volt. Persze a filmes elit egy része – főleg Európában és ezen belül nálunk különösen – ma is vitatja, vagy egyáltalán szóra sem méltatja Spielberget. Már a Párbajt is nevezhetjük nyugodtan művészfilmnek, sot a Cápát is!

Hisz már ezekben a filmekben sem az akcióra tette a hangsúlyt, hanem az emberekben bensőjében lejátszódó folyamatokra. Nem a cápa, a kamion vagy bármilyen szörny érdekelte, hanem a tőlük való félelem ábrázolása. Nagyobb apparátussal, több pénzből készülő filmjeiben sem nyomta el a technika a drámát, az emberi jellemeket. A Bíborszín vizuális effektusoktól mentes, hétköznapi történetet feldolgozó film, hétköznapi szereplőkkel, akiket legfeljebb emberségük, kitartásuk tesz különlegessé. Mégis minden kockája felismerhetően és összetéveszthetetlenül Spielbergé.

A kép mindig erosíti vagy megelőzi a mondanivalót; minden eszköz: zene, vágás, kameraállások a hatást szolgálják: a minél teljesebb és tökéletesebb moziélményt. Éppen ez az, amit a finnyás európai ítészek leginkább felhánytorgatnak, csakhogy elfelejtenek valamit: Steven Spielberg amerikai rendező. Abban az országban nőtt fel, ahol már akkor spenót-hirdetéseket néztek az emberek a tévében, amikor Európa még lángokban állt és hatmillió embert gyilkoltak meg származásuk miatt.

Spielberg nem használ titkos utalásokat; képekkel, színekkel, zenével, hanggal mesél – azaz mindazzal, amit a film tud. Eszközeit gátlástalanul használja, de így volt képes áttörni egy baseball-sapkás nemzedék fásultságát és elmesélni nekik olyan történeteket, amikre egyébként soha nem figyelnének oda. Még annyit érdemes elmondani a filmről, hogy bár mindenki meglepett csodálkozással, vagy éppen furcsálkodó rosszallással fogadta a szakmában (példátlan módon tizenegy Oscar-jelöléséből egyetlen egyet sem kapott meg!!!).

STEVEN SPIELBERG
rendező, író, producer
Született: 1946. december 18., Cincinnati (Ohio, USA)
Életrajz, filmek, díjak, család

Hollywood csodagyereke, és valószínűleg a legsikeresebb rendező (hét filmje szerepel a mindenkori sikerlisták élén). Filmjei ötvözik a csodát, az érzelmeket, a félelmet és a különleges effektusokat. Karrierje 1971-ben egy tévéfilmmel, a "Párbaj"-jal (Duel) kezdődött, amely egy kis autó és az őt követő kamion feszültségekkel teli küzdelméről szól. A filmet Európában a mozikban mutatták be, és nagy sikere lett, mind a kritikusok, mind a bevétel szempontjából. A Párbaj az ifjú rendezőre irányította Hollywood figyelmét.
Következő alkotása, a "The Sugarland Express" (1974), Goldie Hawn főszereplésével azonban nem hozta meg a várt sikert. Egy évvel késobb Spielberg újra bebizonyította, hogy kiérdemli a figyelmet, hiszen a "Cápa" (Jaws) az egész világon óriási siker lett. 1977-ben újabb remek alkotás következett Richard Dreyfuss főszereplésével, a "Harmadik típusú találkozások" (Close Encounters of the Third Kind), amely egy egyszerű történet egy kisemberről, aki földönkívülieket fedez fel.

Két évvel később Spielberg valami mást szeretett volna létrehozni, és elkészítette az "1941"-et, egy nagyszabású komédiát, amely azonban nem igazán nevettette meg a nézőket.  Eljött az ideje, hogy irányt váltson, így 1981-ben leforgatta az "Elveszett frigyláda fosztogatóit" (Raiders of the Lost Ark) Harrison Ford-dal, a Csillagok háborúja sztárjával. Spielberg számára beindult a gépezet, és egy újabb kasszasiker következett, az "E.T. a földönkívüli" (E.T. the Extra-Terrestrial) (1982), amelynek bevétele elérte a 700 millió dollárt. A siker csúcsán Spielberg újra más területek felé kacsintgatott, ismét kevés eredménnyel: két dráma ("The Color Purple", 1985, "Empire of the Sun", 1987) után egy vígjáték következett ("Hook", 1991), melyek közül csupán az utóbbi hozott némi pénzt a házhoz.1993 újabb felemelkedést hozott, a "Jurassic Park" kasszasiker lett. Akárcsak a Cápánál, Spielberg itt is egy egyszerű novellát vett alapul és bővítette ki, természetesen különleges effektusok hadával.

A komoly műfaj iránti vonzódását még ebben az évben újra megmutatta, ezúttal jóval nagyobb sikerrel: a "Schindler listája" (Schindler's List) témájában sokkal közelebb állt hozzá. Négy év szünet, majd 1997-ben következett "Az elveszett világ" (Lost World: Jurassic Park) a Jurassic Park folytatása, melyben újra megmutatta: különleges effektusokban ő a legjobb. Az "Amistad" viszont újra elég haloványra sikeredett. A rendezés mellett Spielberg jelentős részt vállalt két újonc, Robert Zemeckis és Joe Dante pályájának elindításában.

A számítógépes játékiparban is megvillantotta tudását, összedobva George Lucas kalandjátékának, a "The Dig"-nek történetét. 1997-ben David Geffen-nel és Jeffrey Katzenberggel megalapították a Dreamworks SKG-t, Hollywood legújabb stúdióját. Bár a Dreamworks eddig még nem jött ki olyan kasszasikerrel, mint például a Cápa, de Spielberget ismerve, bizton számíthatunk rá a közeljövőben.

Filmogáfia:

Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) (1998)
Az elveszett világ (The Lost World: Jurassic Park) (1997)
Men in Black (1997)
Amistad (1997)
The Lost Children of Berlin (1997)
Jurassic Park (1993)
Schindler listája (Schindler's List) (1993)
Hook (1991)
Here's Looking at You, Warner Bros. (1991)
Always (1989)
Indiana Jones és az utolsó kereszteshadjárat (Indiana Jones and The Last Crusade) (1989)
Empire of the Sun (1987)
Amazing Stories - Book One (1986)
The Color Purple (1985)
Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and The Temple of Doom) (1984)
Twilight Zone: The Movie (1983)
E.T. a földönkívüli (E.T. the Extra-Terrestrial) (1982)
Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) (1981)
Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind - The Special Edition) (1980)
1941 (1979)
Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind) (1977)
Cápa (Jaws) (1975)
The Sugarland Express (1974)
Columbo - "Murder by the Book" (1971)
Duel (1971)
Something Evil (1971)
Night Gallery (1969)

További életrajzi adatok:
Feleség: Kate Capshaw, színésznő (1991- ); Amy Irving, színésznő (1985-89), elváltak.
Apa: Arnold Spielberg, elektroműszerész; rokonait a Holocaust során elveszítette; részt vett a korai számítógépek fejlesztésében.
Anya: Leah Adler, zongoraművész; 4 gyermeke született az Arnold-dal való házasságból (Steven a legfiatalabb); második férjével (Bernie Adler) egy "The Milky Way" nevu kóser éttermet üzemeltetnek Los Angelesben.
Nagymama: a Holocaustot túlélt európai zsidóknak tanított angolt.
Gyermekek: 2 fiú, 4 lány: Max (Amy Irving-gel való házasságából), Theo (örökbefogadott gyermek), Sasha, Sawyer, Jessica Capshaw (Kate Capshaw előző házasságából), Mikaela George (örökbefogadott gyermek).

Díjak:

1982: National Society of Film Critics Award; Legjobb rendező, E.T. a földönkívüli
1982: Los Angeles Film Critics Association Award; Legjobb rendező, E.T. a földönkívüli
1985: Directors Guild of America Award; Legjobb filmrendező, The Color Purple
1988: National Board of Review Award; Legjobb rendező, Empire of the Sun
1993: National Board of Review Award; Legjobb Film, Schindler listája
1993: Los Angeles Film Critics Award; Legjobb Film, Schindler listája
1993: New York Film Critics Circle Award; Legjobb Film, Schindler listája
1993: National Society of Film Critics Award; Legjobb rendező, Schindler's List
1993: National Society of Film Critics Award; Legjobb Film, Schindler listája
1993: Golden Globe Award; Legjobb Dráma, Schindler listája
1993: Directors Guild of America Award; Legjobb filmrendező, Schindler listája
1993: Golden Globe; Legjobb rendező, Schindler listája
1993: Oscar; Legjobb rendező, Schindler listája
1993: Oscar; Legjobb Film, Schindler listája
1993: BAFTA Award; Legjobb Film, Schindler listája
1993: BAFTA Award; Legjobb rendező, Schindler listája
1994: American Society of Cinematographers Board of Governors Award
1995: American Film Institute Lifetime Achievment Award; a legfiatalabb, aki elnyerte ezt a díjat
1995: Artists Rights Foundation John Huston Award
1994: Cesar for Career Achievment
1995-96: Daytime Emmy; Kiváló animációs gyermekprogram, Animánia (Animaniacs)

Rajongók klubja:

National Association of Fan Clubs
P.O. Box 7487
Burbank, CA 91510-7487
email: lknafc@aol.com